ÚJKŐKORI, RÉZKORI ÉS BRONZKORI leleteink
  2005.04.28. 09:01

A TISZAKÖNYÖK TÖRTÉNETÉBŐL

ÚJKŐKORI, RÉZKORI ÉS BRONZKORI LELETEINK

   Tiszabezdéden a Servápában több olyan újkőkori edénycserép is előkerült, amelyeket Makkay János az alföldi vonaldíszes kultúrának tulajdonít, ám Bóna István szerint ezek csak a cserekereskedelem eredményei. Ő kétségbe vonja, hogy az AVK elfoglalta volna a Tiszakönyök területét, annak határát tőlünk nyugatra feltételezi. Az utóbbi években Bezdéd kül- és belterületén ezerszámra gyűjtöttünk össze újkőkori cserepeket, talán ezek segítenek majd tisztázni, milyen kultúrák éltek itt a középső újkőkorban.

   Az újkőkorból származnak a Mándok és Újkenéz között útépítés közben talált festett edénytöredékek meg a tornyospálcai Hubertusz-réten előkerült orsókarika és kőbalta is. Bár a szórvány kőeszközök kormeghatározásával óvatosan kell bánni, mert nem csak az újkőkorban használtak ilyeneket, hanem a későbbi korokban is. Tiszabezdéden az Első Léniában is találtak egy csónak alakú, nyéllyukas, csiszolt kőbaltát, újabban pedig több lelőhelyen is gyűjtöttünk össze néhány kisebb, véső alakú, csiszolt kőeszközt, illetve obszidián gumókat, magköveket, pengéket, szilánkokat százszámra.

   Az újkőkor kései szakaszában egy újabb déli, mediterrán néphullám érkezésével létrejött a tiszai kultúra, amely kiterjedt az egész Tisza-vidékre a Marostól Munkácsig. Úgy tűnik, kezdetben nem tudta betelepíteni megyénket, a Tiszakönyökben csak késői időszakában jelent meg a Csőszhalom-csoportja, ennek telepére Újkenézben bukkantak rá. Ez önálló korszaka után a helyi rézkori fejlődés alapjává vált.

   A kora rézkori tiszapolgári kultúra is a megye déli részéből terjeszkedett észak felé, de a szűkebb Tiszakönyökből egyelőre nem ismerjük leleteit.

   A java rézkorban a bodrogkeresztúri kultúra élt itt. Fényeslitkén 68 sírt tártak fel gazdag rézmellékletekkel: 3 rézkés, 2 rézfokos, 4 rézcsákány, továbbá arany ékszer és magasra húzott kétfülű bögre került elő a sírokból. Tiszamogyoróson rézedényt és rézcsákányt, Tornyospálcán edényeket találtak ebből a korból.

   A késő rézkori péceli kultúra emlékét őrzi néhány Záhonyból származó edénycserép. Istvánovits Eszter szerint több bezdédi lelőhely anyagában is lehetnek rézkori edénytöredékek, reméljük, ezekből több ismeretet szerzünk a helyi rézkorról.

   A korai bronzkorban tájegységünkön egy önálló helyi műveltség alakult ki: a nyírségi kultúra. Ennek nyomait korábban Fényeslitkéről ismerték, X-mintás díszítésű cserepeit újabban Tiszabezdéden is megtaláltuk. Tornyospálcán egy bronz tokosbalta került elő ebből a korból.

   A késő bronzkor elején a felsőszőcsi kultúra itt is magas színvonalú bronzművességet hozott létre. Ennek bizonyítéka a Tiszabezdéden talált raktárlelet (1 lándzsahegy, 1 fülesbalta, 1 tekercs, 1 hosszú dísztű, 4 karperec; 1 nagy gombostű feje, 1 letört tőrpenge, 1 kisebb tőrpenge töredéke, 11 sarlódarab, 1 csorba szárnyasbalta, 1 tokosbalta köpűje, 3 fülesbalta töredéke, 1 törött hengerféle, tekercstöredékek; 1 nyers bronzrög), illetve a Tiszaszentmártonban előkerült lelet (1 fülesbalta, 1 lándzsahegy, 1 csésze és 8 karperec). Utána ismét egy helyi műveltség bontakozott ki: a Berkesz–Demecser-kultúra, ennek telepe Fényeslitkéről ismert. Ezt azonban hamarosan meghódította egy délről benyomuló újabb népesség: a gávai kultúra, amely a bronzművesség virágkorát teremtette meg itt is. Ennek bizonyítéka az Aranyosapátiban talált 5 kőből faragott öntőminta és két bronz fegyverkincs: Tuzséron 3 kardot, Tiszabezdéden 2 kardot és 3 tőrt ástak ki.

Czető András

A Tiszakönyök nevezetességei

A volt Lónyay-kastély Tuzséron

   Magvát: a földszintes, 6 szobás, barokk oromfalú udvarházat Lónyay János, Mária Terézia testőre építtette a XVIII. század utolsó harmadában. Dísztermének (és talán könyvtártermének is) allegorikus freskóját Wurzinger Mihály kassai festő készítette 1797-ben. Az empire terem freskóit 1820 körül festették.

   Ezt az udvarházat 1880 körül Lónyay Menyhért pénzügyminiszter (később miniszterelnök) Ybl Miklós tervei szerint kocsifelhajtóval, manzárdtetővel és két emeletes oldalszárnnyal bővíttette ki neobarokk stílusban. Eredetileg 17 szobája és 20 holdas angolkertje volt. Parkjának maradványában ma is szép kocsányos tölgyek, fekete fenyők, ezüsthársak láthatók.

   A II. világháborút épen átvészelte, művelődési ház lett belőle, 1963-ban sor került műemléki felújítására is, ám az 1980-as évek végén már üresen állt. Éppen elkészült a felső szint rekonstrukciója, amikor 1990. október 4-én éjjel a parkettát lopó helyi cigányok gondatlansága miatt leégett a tetőzete. Ideiglenesen befedték, de csak 1996-ban kezdődött meg helyreállítása.

   A kastélyegyüttes tágas udvarát északról egy nagy uradalmi épület tömbje, délről a hangulatos, boltíves tornácú egykori istálló, nyugat felől két kisebb, földszintes épület fogja közre.

A Tiszakönyök nevezetességei

A volt Forgách-kastély Mándokon

   1790-ben Forgách József építtette késő barokk stílusban. Az U alakú, földszintes, manzárdtetős épületet később eklektikus stílusban átalakították.

   A főhomlokzat középrizalitját ión falpillérek tagolják és háromszögű oromzat zárja le. A 3 emeleti, négyzetes ablaka füles keretű. Fő- és kerti, illetve a két szárnyépület bejárata kőkeretes volt.

   Salamon Forgách Margit grófnő halála után államosították a kastélyt, gimnázium, általános iskolai kollégium működött benne, az 1980-as évektől üresen áll, egyre romlik. 1990-ben középső részének tetőzete leégett, az épület ettől kezdve rohamosan pusztult, részben az időjárás viszontagságai, részben a fosztogatók és vandálok keze nyomán.

   Hajdani parkjából csak kevés maradt meg, de ma is gyönyörködtetik a szemet a 170 éves platánfák, a kettős vadgesztenyefasor, a magnóliák (tulipánfák) és a szép fenyők