Kazinczy Ferenc

/ Harckép /

Nemzet, amit a félelem nemzett,

lakhatatlan katlan. Ott a lélek sivatag!

Napenyészeti kiszáradvány.

A szabadság földje, csillagok mezeje,

már alig nagyobb,mint egy

orrfuvolászati négyzetrongy.

A többi rom, gyom és hant.

Alatta egy lant. Pengetészeti hangicsáló.

Könnye rezgő, vére szivárvány!

Kövek között

Hit, remény, szeretet! Ez a három együtt járom.

Lábaimon zörgő lánccal, őseimnek táncát járom.

Esteledik, elindult a sötét ladik.

Napszilánkok szememben, vérzik az alkony.

Szárnyra kaptak az árnyak. Nincs több időm, várnak!

Sehovából míg eljutok sehovába folyton bízok…

Kiáltás csendért

ÉN-em temeti Ő-jét.

ÉN-emet temeti Ő-je.

Vagyunk egymás temetője!

A friss sírok felett egymásra néznek.

Hamu a lángra, avar az ágra.

Kataszt-srófa

/ Mi a vers?

Ólombárka!

Talált, süllyed!/

Luxushajónak ütközött, és elsüllyedt egy vers.

A fedélzetén tartózkodó valamennyi szó megfulladt.

A vers a költőt saját halottjának tekinti.

Temetéséről már intézkedtek…

Gyűszűben barangoló

Ha a kapu bedőlt, már nem számit a zárja.

Hozzá tartozol, ameddig bankjának tartozol.

Minden légynek meg van a maga piaca.

Hol sok pénz van, ott szégyen a posztó.

Kétszer is lehet ugyanabba a folyó fúlni.

A világtalanokat nehéz szembesíteni.

Nem esik az álma messze a fajától.

Rangok szerint szólnak a harangok…

Rossz emlékek temetője

/ Sipos Attilának /

Vonaton utazom, szélként rohanón.

Kamerával kezemben a peronon állok.

Fékcsikorgás. Megáll a szerelvény.

Lehúzott ablakom előtt, porladó betonbokrok,

letört szárnyú márvány madarak,elhervadt

kőrózsák között,egy gaz borította sírkert áll.

Ki itt nyugszik, elhagyta azt a teremtője.

Ez a rossz emlékek temetője.

A vonat újra elindul, vissza se nézek!

Volnék bánatod

/ Fekete tűz /

Lobognék szemedben,

ha bánatod volnék.

Folyton izzó vággyal

sötétjében égnék!

Jeanne d Arc

/ Harckép /

Füstfelhők, kormos ég.

A harc már véget ért.

Gyönge kezében törve a lándzsa.

Sötétség borult vert seregére.

A megszentelt csatatéren

már csak egy máglya világít…

Hozsanna

Minden porszem megszámlálva,

nincstelenek megáldatva.

Szóljon hát a hálaének,

aranyszínű bankkártyája

lett a templom egerének!

Advent

/ Kölcsönvett mondóka /

Hátamon a zsákom,

zsákomban a mákom…

Kezemben egy cetli,

cetlimen a számom.

„ Az ön hívószáma 0169

A/55.ajtó

ONKO. SUGÁR. T.

2016.12.15.10.41.

Vak Nostradamus

„ Oly korban éltem én, amikor…”

                        / Radnóti Miklós /

Láttam, amikor Noé elitta világmegmentő bárkáját,

egy marék zabért szárnya tört Pegazus könyörgött.

Láttam, amikor a dér verte csipkebokorban,

jégbefagyott emberek, a gyűlölet tüzétől kaptak lángra.

Láttam, amikor a Hit a csillagok árvája volt.

Látom, most ölelgeti minden holt…

Terüljterüljasztalkám

A sok finomság alatt rogyadozott asztala.

Rajta csúsztatott palacsinta, rablópecsenye,

kenőmájas pirítóssal,cukros aranygaluska,

mazsolás császármorzsa, rizsfelfújt,

tűzdelt gyöngytyúk piros pirítva…

Illatukra fölébredt. Rogyadozó asztalán

csak egy trendi paradicsomleves volt.

Piros tányérban tiszta víz.

Szomorú vasárnap

Állnak a mutatók, fordul a számlap.

Sült galamb lesi, ahogyan ásítok.

Álmos vagyok, pedig Anyám nem is Emese!

Álomba zuhanok. Már nem tudok utánam nyúlni…

Szépdumakeringő

Vásároljon, vegyen, fogyasszon!

Gyűjtse a hűségpontokat!

Száz hűségpontért kap egy vonalkódot,

száz vonalkódért egy bélyeget.

Száz beragasztott bélyegért egy matricát.

Száz matricáért jutalma egy hűségpont!

Rózsaszín tragédia

/ Firka az onkológia falán /

„Van erdőm, házam udvarom,

és nincs már hátra több napom.

Rám dobják az áldott földet,

senki fia nem szól rólam többet!”

Odüsszeusz

/ Harckép /

Falóra rója,

most ördög fest a falra,

elvesztél Trója!

Mona Lisa sír

„Nincs szebb, mint az élet,

s nem is érdemes szebbet kitalálni!”

/ Csukás István /

Mester! Szó szerint így hiszem én is!

Nincs szebb, nem is érdemes.

Főleg kitalálni!

Hódolattal teremtménye:

Süsü, a híres egyfejű.

Igazságosztó

/ A Hallomások könyvéből /

Kastélya kertjében sétáltatta hü ebét,

amikor az rárontott az egyik cselédre.

Ne ingereld a kutyámat, te, mert karóba húzatlak!

Maga meg Bodri jöjjön ide!...

Hollószőkítő

Ki hangot adsz néma énekemnek,

elcsavargott lelkem után indulsz,

s fénnyel megitatod szomjazó csillagom,

hogy üres kalászt ne arassak,

ments meg engem tőlem !

Fajvédő falvédő

/ Gőg és demagóg./

Mit süttök ti, akik kommercializálódott hazánkat

megideologizáltátok és elnemzetietlenítettétek?

Vak ember sír

Szertezilált, megtépázott emberalak.

Könnye permetező örömfelhő.

Szakad! Az éj közepén csillag lángol,

vak szemében telihold.

Tánc a széllel

Kiderül, beborul, szél táncol, Nap lángol.

Szél táncol, kiderül, Nap lángol, beborul.

Nap lángol, kiderül, szél táncol, beborul.

Beborul, kiderül, Nap lángol, szél táncol!

Sziromszárnyú árnyékfűrészelő

Egy zsákutcában éldegélt.

Minden este ott zenélt.

Sziromszárnyú énekére, árnyékarcú

emberek táncba hívták,s kézről kézre

adva,halálra táncoltatták a Halált!

Rémálomfejtő

„ Tessék nekem visszaadni

az iskolapénzt,

mert én nem tudok semmit.”

/ Karinthy Frigyes /

Ki számot vet, számtant arat?

A kétéltűnek két halála van?

Isa puskapor és atomhamu?

Kire lőtt az ismeretlen katona?

A tolvaj anyja alkalom?

Kit lop meg az utolsó ember?

A félszeg kettévágott szeg?

Mit ütlegel a verőfény?

A költőtoll ijedős sárkány?

Dülöngélek, tehát élek?

Géptestben géplélek?

Sehol senki?

Mindenhol valaki?

Valaki sehol?...

A képzelet álma valóság?

Ki viszi át a révészt?

Kalózai szépnek

Betűtenger, papírhajó.

Vitorlája rongyos szó.

/ Könyvbe lábad szemem.

Ének és birodalom. Külön virág./

Vihar tépte fedélzetén

sürög, forog ,ütközetre készül,

zokszavaimból verbuvált

félrészeg legénység, kalózai szépnek…

Hőség

Szárnyaid árnyékában részeg koldus ül.

Borban született kedve csendtörő.

Hallhatatlan zenére a bánattal táncol.

Törölgetve homlokát az ég felé bámul.

Vérző arcába törött szárnyak csapódnak.

Fakutyák

Befagyott a vers patakja,

celeb fakutyázik rajta.

Havas partján koldus tüzel,

hiénákat füsttel űz el.

Lángba dobál minden lomot,

hitet,reményt, fatemplomot.

Hópihéknek legyen hála,

szép a szavak fagyhalála!

Cellamagány

Fűtetlen cella, zúzmarás karácsony.

Ablakra szegezett szemek.

Tudom, hogy ma éjjel

erre jár megváltóm, s betekint a rácson!

Balta fejsze szekerce

A ketté vágott himnuszon innen,

a foglyul ejtett kokárdán túl,

az égigérő fa alatt gyülekeztek.

Sokuknál láncfűrész volt,

egyeseknél balta. Másoknál fejsze,

némelyiküknél szekerce…

A félelem kútja

/ A lélek golgotái /

A félelem kútja feneketlen mély.

Vaksötét lelkek vára.

Kijutni abból szárnyaszegetten nem sikerülhet.

Ha beletéved a lét, átadja rögtön a Halálnak.

Ki ott van, s hogy lent ne maradjon,

tétova kezéhez erős hágcsót ki ereszt?